Az interaktivitás a maihoz hasonló szintű és mértékű megjelenése az online térben való olyan szintű bevonódást jelent, amely a nemcsak személyiségünket, kapcsolatainkat képes befolyásolni, alakítani, hanem még társadalmi léptékben is érezteti hatását.
Az internet egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben kinyitja a teret, és földrészeket kapcsol össze, valójában lehetőséget teremt a bezárkózásra és a valódi emberi kapcsolatok elvesztésére. A vásárlás, a napi ügyintézés mind elvégezhetővé válik otthonról, így semmi sem ösztönöz minket arra, hogy kilépjünk a négy fal közül.
Fontos következménye ennek például a fizikai szeparáció és az, ahogyan ezzel együtt a tér szerepe megváltozik, a földrajzi hely szerepe csökken, míg a szociális tér mérete és hatósugara kitágul.
A fizikai elhelyezkedés távolodása és az arc nélküli, közvetett közeg megjelenése növeli a névtelen, identitás közlésétől mentes interakciók lehetőségeinek számát. Ez sok negatív hatással is járhat, ugyanis a felelősség és önkontroll csökkenésével jár, melyek maguk után vonhatják a gátlástalanság és agresszió szintjeinek megnövekedését.
A netes zaklatás legveszélyeztettebb áldozatai a még kialakulatlan identitással rendelkező gyerekek. A technika változik, de a gyerekeket érő problémáknak – erőszak, iskolai zaklatás, szexuális bántalmazás, pszichés zavarok – csak a formája más és más.
Az Európai Bizottság Safer Internet Plus Programjának célja az Internet és az új online technológiák használatának biztonságosabbá tétele, és a jogellenes tartalom elleni küzdelem hatékonyságának a biztosítása.
A program három tevékenységcsoportot ölel fel:
- oktatás- tudatosság növelés,
- segélyszolgálat,
- káros tartalmak visszaszorítása.
Magyarországon a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat feladata az oktatás és tudatosság növelése, a biztonságosabb internet használat népszerűsítése. (www.saferinternet.hu).
A digitális világban a szülőknek és a tanároknak kell utolérniük a gyerekeket, akiknek viszont ezen a területen is gondoskodásra, útmutatásra van szükségük. Az alábbi 5 szülőknek szóló szabályt érdemes szem előtt tartanunk, hogy biztonságban tudjuk gyermekeinket:
1) A gyermek digitális megküzdőképességének kiépítése hasznosabb mint a szűrés vagy a tiltás
Engedjük a gyerekeknek - megbeszélve a határokat és támogatva őket - ,hogy önszabályozóan, saját felelősségre használják a világhálót, saját érdeklődésüknek megfelelően. Így hatékonyabb megküzdési stratégiákat sajátítanak el, mintha tartalom blokkoló alkalmazásokat használnánk. Ezt egy 2014-es tanulmány támasztja alá, amely 2000 14 és 17 év közötti fiatal internetezési szokásait vizsgálta. Azt tapasztalták, hogy azok, akik önállóan használták a netet, jobban meg tudtak birkózni az esetleges káros tartalmakkal, online támadásokkal.
A tanulmány arra is rámutat, hogy az önszabályozó, biztonságos internethasználat növeli a hatékony digitális képességek elsajátítását, amely az identitás alakulásához is pozitívan járul hozzá.
2) Az internetről való beszélgetést ne korlátozzuk csupán az online tér biztonságos használatára
Legyen téma mindaz a kaland, felfedezés, élmény amelyeket gyermekünk online tett vagy szerzett. Legyen aktív az érdeklődésünk, lássuk meg, miben jó a gyermekünk és győződjünk meg róla, hogy a biztonság a tapasztalatcsere mellett csak egy szelete a beszélgetésnek.
Ugyanakkor, ha a valami aggasztja a gyermeket, biztosítsuk a támogatásunkról.
3) Találjuk meg az egyensúlyt a gyermek online tevékenysége iránti érdeklődés és aközött, hogy teret adunk a függetlenségének
Ahogy az offline térben, online sem tudunk mindig jelen lenni, amikor a gyermekünknek szüksége lenne ránk. Fontos, hogy megtanulják annak a módját, hogy biztonságban legyenek nélkülünk is és tőlünk függetlenül is. Ugyanezek a szabályok az online térben is érvényesek.
Együtt játszani, vagy együtt felfedezni az online teret kiváló lehetőség arra, hogy meglássuk, mit szeret a gyermekünk, milyen online tevékenységet végez, de adjunk neki megfelelő teret, hogy a biztonsági üzeneteket értelmezni tudja, önálló döntéseket hozzon és kiépítse az online identitását.
4) Ne féljünk határokat szabni
Ha szabadságot adunk a gyermekünknek az online térben, az nem azt jelenti, hogy nem törődünk vele. A fent hivatkozott tanulmány azt mutatja, hogy a szülői érdeklődés és bevonódás pozitívan korrelál a gyermekek online megküzdőképességével - azok a gyerekek, akik határokat "kapnak" nagyobb biztonságban fogják érezni magukat.
Legyenek ugyanakkor elvárásaink, hogy pl. a gyermekeink online viszonyulásai iránt, legyenek azok barátok vagy akár ismeretlenek. Hozzunk szabályokat pl. a csalási vagy saját fotók megosztásával kapcsolatban, a digitális eszközök használatáról, stb. Bátorítsuk őket, hogy inkább a saját belátóképességüket használják a közösen megbeszélt határok alapján, mint rugalmatlan szabályokat.
5) Arra koncentráljunk, hogy hogyan használja a digitális médiát a gyermek, ne arra, hogy mennyi ideig
A kontextus és tartalom fontosabb és nagyobb veszélyforrást jelenthet, mint azt, hogy mennyi ideig ül a gép előtt a gyerek. Ettől függetlenül a képernyőidő korlátozása is racionális döntés lehet a szülő részéről.
A gyerekek védelmében a legtöbb, amit tehetünk, hogy nyitottak vagyunk, ha segítségért fordulnak hozzánk. Nem őket hibáztatjuk, ha bántják őket, ha bajba kerülnek és megtanítjuk őket a médiatartalmak kritikus befogadására, értelmezésére. Ha pedig az interneten keresztüli zaklatás, vagy fenyegetés áldozatává váltak, akkor az e célból létrehozott internet hotline jogsegélyszolgálatnál bejelentést teszünk (http://nmhh.hu/internethotline/) vagy a rendőrség segítségét kérjük.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
